Visszeresség

Gondolatok

  • Az ember felegyenesedése, két lábra állása egyben a betegség alapját teremtette meg.
  • A népesség 10-30%-át érinti a betegség, az alsó végtagi felszínes vénahálózatot érintő tágulat nőknél gyakrabban fordul elő.
  • A vénákban az egymástól 10-15 centiméterre elhelyezkedő billentyűk segítik a vér visszapumpálását a szív felé, mindez a “gravitáció ellenében” történik.
  • Ha az állandó terhelés hatására a vénafal kitágul, a billentyűk nem zárnak tökéletesen, a vér visszaáramlik, pangás jön létre.

Mi hajlamosít a visszeresség kialakulására?

  • örökletes kötőszöveti gyengeség
  • elhízás, hormonális változások
  • mozgásszegény életmód /ülő-, álló foglalkozás/
  • elhízás
  • hormonális változások
  • gyakori székrekedés
  • terhesség
  • ízületi betegség
  • hasüregi térszűkítő folyamatok, daganatok, hasvíz /gátolják a vénás visszafolyást/
  • gyakran mélyvénás trombózis következtében alakul ki /ilyenkor az elzáródott mélyvénából a szállítandó vérmennyiség áttevődik a felszíni rendszerre és az kitágul/

Milyen formában jelenik meg a visszeresség?

  • vénatörzs visszeresség – az alsó végtagon megtalálható hosszú és rövid főérnek megfelelően
  • oldalági visszeresség – a nagyerek oldalágai tágulnak ki
  • összekötő vénák visszeressége – a felületes és a mélyvénák közötti kapcsolatot biztosító erek tágulata
  • bőr alatti hálózatos értágulatok
  • seprűszerű, póklábszerű bőrértágulatok

Milyen fokozatai vannak a betegségnek?

  • a kisebb, kanyargósabb seprűvénák tágulata főleg esztétikai gondot okoz, de már jelzi, hogy a végtag vénás és nyirokkeringése nem tökéletes
  • esténként a belboka mögött “ujjbenyomatot megtartó” vizesség észlelhető
  • az előrehaladott visszeresség jele, ha a lábduzzanat kifejezettebbé válik, felette a bőr feszül/”ólmos láb”/
  • főként éjszaka jelentkező égő érzés, nyugalmi fájdalom, lábikragörcs
  • reggelre sem múló lábduzzanat kanyargós vénahálózattal, a boka felett a bőr pigmentált, elszíneződött, szalonnabőr tapintatú lesz
  • ez a szalonnás tapintat idővel “pergamen” szerű, elvékonyodott jellegűvé alakul
  • a bőrterületet ért sérülések nagyon nehezen gyógyulnak a rossz vérellátás, kialakult fekélyek miatt
  • lehetőség szerint előzzük meg a visszeresség létrejöttét /fizikai aktivitás, sport, hideg láb zuhany, szauna kerülése, kényelmes sarkú cipő, lábtámasz, felpolcolás, gumiharisnya/

Fontos felismernünk azt a betegség stádiumot, amikor műtét szükséges!

Mikor operálunk?

  • Előrehaladott vénatágulat, vastag, elődomborodó vénák esetén, mely a fájdalom, funkció zavar mellett esztétikai gondot is okoz /vagy csak a főtörzs, vagy fővéna és az oldalágak is érintettek/.
  • Olyan, panaszokat okozó visszeresség miatt, amikor a sportos életmód, kényelmes cipő, gumiharisnya, esténként felpolcolt, megemelt alsó végtag már nem segít.
  • A bokatájon kékes elszíneződés jelentkezik a lelassult vénás keringés következtében.
  • Nem gyógyuló fekélyek alakulhatnak ki, főként a belboka felett.
  • Amikor a gyógyszeres kezelés eredménytelen /vízhajtók, vénafalat erősítő, vénás visszaáramlást fokozó szerek hatástalanok/.
  • Ha a szkleroterápia /gyulladáskeltő anyag befecskendezése a vénafalba, melynek hatására a fal összetapad, a tágulat megszűnik/ sem hatásos.
  • Ha felületes véna gyulladás keletkezik, mely a lágyékhajlat irányába terjedő tömött piros kötegként észlelhető.

A sikeres műtét feltétele

  • Főtörzsi visszeresség esetén a cél a beömléshez közeli összes oldalág ellátása, a főtörzs megszüntetése.
  • Amennyiben szükséges, a felszínes és mélyvéna közötti összeköttetést biztosító perforáns vénákat is kössük le!
  • A combon, lábszáron műtét előtt kijelölt összes oldalág ellátása az operáció fontos része.
  • Beavatkozás előtt mindig meg kell győződni a mélyvéna állapotáról, hisz a felszínes visszér eltávolítása után egyedül kell biztosítania a vénás áramlást!