Gondolatok
- Az ember felegyenesedése, két lábra állása egyben a betegség alapját teremtette meg.
- A népesség 10-30%-át érinti a betegség, az alsó végtagi felszínes vénahálózatot érintő tágulat nőknél gyakrabban fordul elő.
- A vénákban az egymástól 10-15 centiméterre elhelyezkedő billentyűk segítik a vér visszapumpálását a szív felé, mindez a “gravitáció ellenében” történik.
- Ha az állandó terhelés hatására a vénafal kitágul, a billentyűk nem zárnak tökéletesen, a vér visszaáramlik, pangás jön létre.
Mi hajlamosít a visszeresség kialakulására?
- örökletes kötőszöveti gyengeség
- elhízás, hormonális változások
- mozgásszegény életmód /ülő-, álló foglalkozás/
- elhízás
- hormonális változások
- gyakori székrekedés
- terhesség
- ízületi betegség
- hasüregi térszűkítő folyamatok, daganatok, hasvíz /gátolják a vénás visszafolyást/
- gyakran mélyvénás trombózis következtében alakul ki /ilyenkor az elzáródott mélyvénából a szállítandó vérmennyiség áttevődik a felszíni rendszerre és az kitágul/
Milyen formában jelenik meg a visszeresség?
- vénatörzs visszeresség – az alsó végtagon megtalálható hosszú és rövid főérnek megfelelően
- oldalági visszeresség – a nagyerek oldalágai tágulnak ki
- összekötő vénák visszeressége – a felületes és a mélyvénák közötti kapcsolatot biztosító erek tágulata
- bőr alatti hálózatos értágulatok
- seprűszerű, póklábszerű bőrértágulatok
Milyen fokozatai vannak a betegségnek?
- a kisebb, kanyargósabb seprűvénák tágulata főleg esztétikai gondot okoz, de már jelzi, hogy a végtag vénás és nyirokkeringése nem tökéletes
- esténként a belboka mögött “ujjbenyomatot megtartó” vizesség észlelhető
- az előrehaladott visszeresség jele, ha a lábduzzanat kifejezettebbé válik, felette a bőr feszül/”ólmos láb”/
- főként éjszaka jelentkező égő érzés, nyugalmi fájdalom, lábikragörcs
- reggelre sem múló lábduzzanat kanyargós vénahálózattal, a boka felett a bőr pigmentált, elszíneződött, szalonnabőr tapintatú lesz
- ez a szalonnás tapintat idővel “pergamen” szerű, elvékonyodott jellegűvé alakul
- a bőrterületet ért sérülések nagyon nehezen gyógyulnak a rossz vérellátás, kialakult fekélyek miatt
- lehetőség szerint előzzük meg a visszeresség létrejöttét /fizikai aktivitás, sport, hideg láb zuhany, szauna kerülése, kényelmes sarkú cipő, lábtámasz, felpolcolás, gumiharisnya/
Fontos felismernünk azt a betegség stádiumot, amikor műtét szükséges!
Mikor operálunk?
- Előrehaladott vénatágulat, vastag, elődomborodó vénák esetén, mely a fájdalom, funkció zavar mellett esztétikai gondot is okoz /vagy csak a főtörzs, vagy fővéna és az oldalágak is érintettek/.
- Olyan, panaszokat okozó visszeresség miatt, amikor a sportos életmód, kényelmes cipő, gumiharisnya, esténként felpolcolt, megemelt alsó végtag már nem segít.
- A bokatájon kékes elszíneződés jelentkezik a lelassult vénás keringés következtében.
- Nem gyógyuló fekélyek alakulhatnak ki, főként a belboka felett.
- Amikor a gyógyszeres kezelés eredménytelen /vízhajtók, vénafalat erősítő, vénás visszaáramlást fokozó szerek hatástalanok/.
- Ha a szkleroterápia /gyulladáskeltő anyag befecskendezése a vénafalba, melynek hatására a fal összetapad, a tágulat megszűnik/ sem hatásos.
- Ha felületes véna gyulladás keletkezik, mely a lágyékhajlat irányába terjedő tömött piros kötegként észlelhető.
A sikeres műtét feltétele
- Főtörzsi visszeresség esetén a cél a beömléshez közeli összes oldalág ellátása, a főtörzs megszüntetése.
- Amennyiben szükséges, a felszínes és mélyvéna közötti összeköttetést biztosító perforáns vénákat is kössük le!
- A combon, lábszáron műtét előtt kijelölt összes oldalág ellátása az operáció fontos része.
- Beavatkozás előtt mindig meg kell győződni a mélyvéna állapotáról, hisz a felszínes visszér eltávolítása után egyedül kell biztosítania a vénás áramlást!
