Rekeszsérv, Reflux oesophagitis

Gondolatok

A betegség Magyarország felnőtt lakosságának 18-27%-át érinti, sokszor sem a beteg, sem az orvos nem gondol rá.
A kórkép lényege, hogy a hasüregi szervek /leggyakrabban a gyomor/, a rekeszszárak közötti nyíláson át a mellüregbe mozdulnak.
Hosszú ideig tünetmentes lehet, a beteg nem tudja, hogy panaszainak oka valójában a rekeszsérv.
Leggyakoribb tünet a savas reflux, a szegycsont mögötti égő érzés, gyakori gége gyulladás, nyelési nehézség.
A kövérség, stressz, dohányzás, alkohol, terhesség rekeszsérvre hajlamosító tényezők.

A beteg számára az éjszakák rettenetesek /a savas regurgitáció miatt emelt fejvéggel alszanak/.
A gyakran visszatérő tüdőgyulladások oka is a meggyengült rekesz.
Néha a véletlenül elvégzett mellkas röntgen, tüdőszűrés deríti ki a kórképet.
Gyomortükrözés, a nyelőcső nyomásvizsgálata, savasságának mérése pontosítja a diagnózist.
Sokszor fekélybetegként kezelik a pácienst, a savcsökkentők csak átmenetileg mérséklik a tüneteket , az okot nem szüntetik meg.
Minden rekeszsérv együtt jár reflux oesophagitissel, de a reflux /savas visszafolyás/ rekeszsérv nélkül, önmagában is létrejöhet.

Az alkalmazott gyógyszeres kezelés ellenére a tünetek nem mérséklődnek.
1 éven keresztül történő folyamatos gyógyszerszedés mellett a panaszok kiújulnak.
A tükrözés a nyelőcső nyálkahártyán súlyos, sav okozta felmaródásokat észlel.
Régóta fennálló betegség esetén az elváltozás olyan súlyos lehet, hogy belőle nyelőcső daganat fejlődhet ki.
A kivizsgáláskor igazolt nagy rekeszsérv önmagában is műtéti javallat.

A műtéti terület hagyományos beavatkozással csak nagyon nehezen közelíthető meg /a laparoszkópos technika mindezt lehetővé teszi, a hasba juttatott hosszú eszközökkel az operáció egyszerűbb/.
A műtét célja a kitágult rekeszi kapu beszűkítése, hogy a hasüregi szervek ne juthassanak át a mellüregbe.
Nagy rekeszsérv esetén varratokkal közelítjük a rekesszárakat, a biztonság kedvéért egy szövetbarát hálót fektetünk a területre, ezzel próbáljuk megelőzni a betegség kiújulását.
A savas refluxot és a nyelőcső-gyomor átmenet mellkasba csúszását úgy kerülhetjük el , hogy a gyomor egy részét a nyelőcső köré “húzzuk”, majd rögzítő öltésekkel zárószelepet képzünk.
Nemcsak az elmozdulás szűnik meg, de a sálként körbetekerendő gyomor a nyelőcső savas felmaródását is orvosolja.
A rendszeres gyógyszerszedés nagyon drága, a betegség okát nem szünteti meg, csak a tüneteket igyekszik enyhíteni.

korábban még emelt fejvéggel sem tudtak aludni
a savas reflux miatt álmukban félrenyeltek, ennek következtében tüdőgyulladás, asztmás roham alakult ki
folyamatos mellkasi, szegycsont mögötti égő, maró fájdalmaktól szenvedtek
a “nyitott” rekesz miatt kellemetlen szájszagról panaszkodtak
a komoly anyagi terhet jelentő gyógyszerszedés mellett panaszosak maradtak

A műtét lehetőleg olyan intézményben történjen, ahol nagyszámú laparoszkópos hiatus rekonstrukciós műtétet végeznek egyéb “minimál invazív” beavatkozások mellett.

Ezek alapján tudjuk kiválasztani a megfelelő műtéti típust, cél a tünetek megszüntetése, az életminőség javítása.
Szükséges a rekesztáj részletes anatómiai ismerete, komoly érképletek, szív, tüdő, lép közelében dolgozunk, melyek nem sérülhetnek.
A gyakorlott kameraman munkájára nagy szükség van, bármilyen látószögből láttatni tudja a műtéti terület apró részleteit is, ez nagy segítséget jelent az operáló sebésznek.
Elengedhetetlen az operatőr kétkezessége, jó varrás technikája.
Lehetőleg olyan intézetben történjen a műtét, ahol a beavatkozások hatékonyságát folyamatosan kiértékelik, nyomon követik.
A sikeresnek hitt, szövődménymentes műtét még nem biztos, hogy megfelelő életminőséget biztosít a betegeknek. Az eredményesség fokmérője a hosszútávú panaszmentesség.